Tapasztalati jelentés

a „Sustainable Preaching – A mutual spiritual learning experience in a unique interfaith invironment“ (Fenntartható prédikáció – kölcsönös spirituális tanulási tapasztalat egy egyedülálló vallások közötti környezetben)

című, a niederaltaichi Bencés Apátságban, 2024. április 15-17. között rendezett konferenciáról

Inspiráló környezet, inspiráló találkozások és inspiráló téma – így lehetne néhány szóban jellemezni a „Sustainable Preaching – A mutual spiritual learning experience in a unique interfaith invironment“ (Fenntartható prédikáció – kölcsönös spirituális tanulási tapasztalat egy egyedülálló vallások közötti környezetben) című konferenciát, amelyet 2024. április 15-17. között rendeztek a niederaltaichi Bencés Apátságban. De először is menjünk sorba.

A „Sustainable Preaching“ (Fenntartható prédikáció) ökumenikus projekt már évek óta létezik, és egyedülálló módon népszerűsíti a fenntarthatóság és a „creation care” (teremtés gondozás) témáját a keresztény életviteli gyakorlatban, különösen az istentisztelet és a prédikáció területén. Én magam 2023 szeptemberében lettem részese ennek az „élő hálózatnak” Krétán a „Fenntartható prédikáció” című konferencián, amelyet az Európai Unió Erasmus+ programja támogatott. Az ott előadott, megvitatott és megtapasztalt impulzusok és témák formálták gondolkodásomat és tudományos munkámat, és hihetetlenül sok új perspektívát nyitottak meg előttem. Amikor meghívást kaptam a 2024. áprilisi következő konferenciára, azonnal felébredt bennem a vágy, hogy elmélyítsem azokat az inspiráló találkozásokat, impulzusokat és tartalmakat, amelyek Kréta óta annyira foglalkoztattak a sok folyamatban lévő projektem ellenére. Szerettem volna többet megtudni a fenntarthatóság és a teremtés gondozás koncepciójáról. Szerettem volna megtapasztalni és újra átgondolni a keresztény spiritualitást a felekezeti formáiban és az ezen spiritualitás által inspirált konkrét fenntarthatósági munkának a kreatív kapcsolódási pontját. És szerettem volna folytatni a eredetileg Krétán létrehozott „élő hálózat” összekapcsolását régi és új találkozásokon keresztül. Az „élő hálózat” kifejezés már Krétán megfelelőnek tűnt számomra az érdeklődő, tanulásra és cselekvésre vágyó emberekből álló, élő közösségek létrehozásának lehetőségére és szükségességére annak érdekében, hogy hatékony és fenntartható változási folyamatokat indítsunk el, amelyekre a jelen korunknak és hitünknek egyaránt szüksége van.

Milyen hatással lehet a vallás általában és különösen a keresztény hit a fenntartható fejlődésre? Hogyan válhat a hit gyakorlása és a vallási indíttatású mindennapi gyakorlat fenntarthatóvá és hogyan gazdagíthatja kölcsönösen egymást? Milyen módon lehet olyan fenntartható hálózatokat kialakítani, amelyek a közös cselekedet és a közös tapasztalatok révén válnak hatékonnyá? Ezeket és sok más kérdést Dr. Hubert Meisinger (Zentrum Gesellschaftliche Verantwortung der Evangelischen Kirche in Hessen und Nassau), Antonis Kalogerakis (Orthodox Academy of Crete), Johannes Hauck (Orden des heiligen Benedikt, Niederaltaich), Balog-Takács Klaudia (Budapest) és Dr. Kodácsy Tamás (Sárospatak) előadásai indítottak el és gazdagították sok új perspektívával. Az előadásokat nyílt és termékeny viták követték, amelyek az esti órákban is folytatódtak. A konferencia a régi bencés apátság egyedülálló légkörébe és spirituális jellegű mindennapjaiba ágyazva nemcsak az intellektuális tanulás helyszíne volt, hanem a tanulás spirituális élményekkel való összekapcsolásának és elmélyítésének is teret adott, például a szerzetesek zsolozsmáján való részvétellel. Ahogy Krétán, úgy itt is különleges felismerés volt számomra, hogy éppen a szerzetesi életformák adnak kézzelfogható és inspiráló keretet a fenntarthatóság központi szempontjainak: Az önmegtartóztatás, mint önkéntes és egészséges lemondás, nem mint nélkülözés; élet közösségben és kölcsönös felelősségvállalás; élet természetes ritmusban; jelenközpontú gondolkodás és cselekvés hosszú időszakokban; a teremtés gondozása mint a vallási énkép és világkép logikus következménye.

Mi marad a három nap után Niederaltaichben? „Élő hálózat” a jövőbeli projektekhez. Az a felismerés, hogy a keresztény hit fenntartható életmódot eredményez. Az a tudat, hogy az „élő hálózatok” és a „tanárok tanítása” ígéretes koncepciók a fenntartható gondolkodás és cselekvés megvalósítására társadalmunkban. Annak érdekében, hogy ez utóbbi szempontot a gyakorlatba is átültessem a munkám területén, azt tervezem – a krétai és a niederaltaichi konferenciák által inspirálva –, hogy a 2024/2025-ös őszi szemeszterben a frankfurti Goethe Egyetemen és a darmstadti Műszaki Egyetemen is tartok kurzusokat a teológia és a fenntarthatóság témakörében, hogy az inspiráló impulzusokat megosszam a hallgatóimmal, és együtt gondolkodjunk velük.

Dr. Michael Rydryck, a frankfurti Goethe Egyetem újszövetségi és vallástudományi docense, a darmstadti Műszaki Egyetem „Evangélikus vallás” vendégprofesszora